Változtak a Kft. alpítási szabályai

2007.10.05.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 114. §-a értelmében, a korlátolt felelõsségû társaság törzstõkéje, vagyis jegyzett tõkéje, az egyes tagok törzsbetéteinek összességébõl áll. A törzstõke összege nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál.

Ezen törzstõke-minimum 2007. szeptember 1-tõl lépett hatályba, a 2007. évi LXI. törvény 35.§-a értelmében. A törvény indoklása szerint, az Európai Unióhoz nem régiben csatlakozott országokhoz igazítottuk ezzel a tõkeminimumot, segítve ezzel a piacra lépés követelményeinek teljesíthetõségét.

A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulásból áll. Ez utóbbi az apport. A tagok törzsbetétei különbözõ mértékûek lehetnek. Az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. Minden tagnak egy törzsbetéte van, de egy törzsbetétnek több tulajdonosa is lehet.

Az egyes tagok a nem pénzbeli hozzájárulásuk értékét maguk állapítják meg és azt a tagok fogadják el. Ha a tagok a nem pénzbeli hozzájárulás értékének megállapításánál nem vettek igénybe könyvvizsgálót vagy más szakértõt, úgy meg kell határozniuk, hogy milyen szempontok alapján történt meg a hozzájárulás értékelése. Ezen nyilatkozatukat be kell nyújtaniuk a cégbírósághoz.

A nem pénzbeli hozzájárulást, vagyis az apportot, nem kell már alapításkor teljes egészében rendelkezésre bocsátani, de a végsõ határidõ idõpontját a társasági szerzõdésben kell szabályozni, és a hozzájárulásokat a társaság cégbejegyzésétõl számított három éven belül legkésõbb rendelkezésre kell bocsátani.

A törvény nem ír elõ kötelezõ készpénz-apport arányt. Ebbõl az következik, hogy kizárólag apporttal is lehet korlátolt felelõsségû társaságot alapítani. (Csak azt nem tudom, hogy ilyenkor mibõl finanszírozzák az alakulás költségeit. Vigyázat, a tagi kölcsönhöz igazolható fedezet szükséges!) Ha azonban a nem pénzbeli hozzájárulás értéke eléri a törzstõke felét - vagy annál több - akkor ezt már alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani.

Vigyázat, mert vannak olyan esetek, amikor a társaság irányában, a tag felelõssége korlátlanná válik, illetõleg bizonyos esetekben a társaság megszûnését követõen a tag korlátlan felelõssége következik be. Így például a tag 5 éves jogvesztõ határidõn keresztül helytállni tartozik a gazdasági társaság irányában azért, hogy az apportja a társasági szerzõdésben megjelölt értéket eléri, illetõleg az nem alacsonyabb érték, mint amelyet a társasági szerzõdésben feltüntettek. Az apportot szolgáltató taggal együtt, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azok a tagok is, akik a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatáskori értékét a ténylegesnél magasabb értéken fogadták el a társasági szerzõdésben, vagyis túlértékelték az apportot. Azok a tagok, akik a társaság jelentõs érdekeit nyilvánvalóan sértõ taggyûlési határozatot hoztak, szintén korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben az abból eredõ károkért.

Kivételes esetben a tag felelõsséggel tartozhat a társaság hitelezõinek irányába is. Felel a megszûnt társaság tartozásaiért az a tag, aki a társaság elkülönült jogi személyiségével, illetõleg saját korlátolt felelõsségével visszaélt.

Ezt az elõírást a jogászok felelõsség-átviteli szabálynak nevezik. Eszerint, ha a tagok a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, vagy ha a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni. Ez csak példálózó felsorolás a törvényben, amely kiegészül a 13. § (4) bekezdésére való hivatkozással, tehát azzal az esettel, amikor valamelyik tag, nem pénzbeli hozzájárulását a szolgáltatáskori értéket meghaladó értéken szolgáltatja, illetve a többi tag azt - tudomása ellenére - a szolgáltatáskori értéket meghaladó értéken fogadja el.

Amennyiben a tag a társaságban közvetlenül vagy közvetve (itt gondoljunk a hozzátartozókra is!) a szavazatok legalább 75%-val rendelkezik, a társaságra nézve hátrányos üzletpolitikát folytat, és ennek következtében a hitelezõk irányában a kötelezettségek teljesítését jelentõsen veszélyezteti, a hitelezõk kérelmére a cégbíróság kötelezheti a minõsített többséggel rendelkezõ tagot, biztosíték adására, illetõleg vele szemben törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazhat. Ha pedig az ellenõrzött társaság felszámolásra kerül, szintén a hitelezõknek a felszámolási eljárás során benyújtott keresete alapján a bíróság megállapíthatja a minõsített befolyással rendelkezõ tag korlátlan és teljes felelõsségét.

A zártkörûen mûködõ gazdasági társaságokat, vagyis a kft.-t és a zrt.-t hívjuk ellenõrzött társaságnak, hiszen ezekben a cégekben a társasági szerzõdés elõírásaival a tulajdonosok ellenõrzésük alatt tartják a vállalkozást, annak tulajdonosi szerkezetét. Például elõvásárlási joggal élnek a tulajdonrészek vonatkozásában.

A minõsített többséggel rendelkezõ tag az ellenõrzött társaságban - közvetlenül vagy közvetve - a szavazatoknak legalább 75%-ával rendelkezik.

A korlátolt felelõsségû társaság bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét a társaság javára befizették. Ha a pénzbeli hozzájárulások teljes összegét a társaság alapításakor nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének módját és esedékességét a társasági szerzõdésben kell meghatározni. A társaság cégbejegyzésétõl számított egy éven belül valamennyi pénzbeli hozzájárulást be kell fizetni. A cégbejegyzést követõen az egyes vagyoni hozzájárulások teljesítésének megtörténtét az ügyvezetõ köteles a cégbíróságnak bejelenteni.

A társaság bejegyzését követõen a tagok jogait, és a társaság vagyonából õket megilletõ hányadot az üzletrész testesíti meg. A társasági szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétéhez igazodik. Azonos mértékû üzletrészhez azonos tagsági jogok fûzõdnek, a társasági szerzõdés azonban egyes üzletrészeket a többiekétõl eltérõ tagsági jogokkal ruházhat fel.

Tehát a társasági szerzõdésben megállapodhatnak, hogy egyes üzletrészeket a többiekétõl eltérõ tagsági joggal ruházzanak fel. Ezek az ún. különjogos üzletrészek, ami azt jelenti, hogy a valamennyi tagot megilletõ alapvetõ vagyoni és szervezeti jogon felül, többlet jogot biztosít valamilyen szempontra való tekintettel a társaság egy megadott tagjának. Így például, a törzsbetétjéhez képest magasabb összegû osztalékot fog kapni, vagy többletszavazati jog illeti meg, vagy megadott kérdésben csak az õ hozzájáruló szavazatával lehet pozitív döntést hozni. E különjogok biztosításánál arra kell figyelemmel lenni, hogy a többletjog biztosítása ne ütközzön a törvény más rendelkezésébe.