2007.11.21.
SZJA változások
Az adójóváírás továbbra is az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, havi felsõ értéke azonban 9 ezerrõl 11,340 forintra emelkedik, és évi 1,250,000 és 2,762,000 forint között fut ki. Módosulnak egyes kedvezmények: megszûnik a lakásszerzési kedvezmény, a lakások átruházásából származó jövedelem ugyanakkor rövidebb ideig, öt évig lesz adóköteles. Az eredeti javaslatban nem szerepelt, az Országos Érdekegyeztetõ Tanács (OÉT) javaslatára azonban a parlament elfogadta, hogy az étkezési hozzájárulás adómentes értékhatára a hideg élelmiszer esetében 6 ezer, a meleg étel esetében 12 ezer forintra emelkedjen, az iskolakezdési támogatás adómentes értékhatára pedig a mindenkori minimálbér 30 százaléka legyen.
Önkéntes egészség- és önsegélyezõ pénztárak
Az önkéntes egészség- és önsegélyezõ pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulás adómentes értékhatára a minimálbér 20 százalékáról 30 százalékára emelkedik és az elõbbiekbe visszamenõlegesen is be lehet fizetni három hónapig.
Társadalombiztosítás
A társadalombiztosítás terén is lesznek változások. A járulékterhek nem változnak, a járulékbevétel megoszlása viszont módosul az alapok között. A foglalkoztató által fizetendõ társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék marad, ezen belül a nyugdíjbiztosítási járulék 21-rõl 24 százalékra nõ, az egészségbiztosítási járulék pedig 8-ról 5 százalékra csökken. Az egészségbiztosítási járulékból a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 5-rõl 4 százalékra, a pénzbeli egészségbiztosítási járuléké 3-ról 1 százalékra mérséklõdik. A biztosítottak által fizetendõ nyugdíjjárulék mértéke 1 százalékponttal emelkedik, a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosítottak esetében 9,5, a magánnyugdíjpénztári tagok esetében 1,5 százalékra. A magánnyugdíjpénztári tagok által fizetendõ tagdíj mértéke 8 százalék marad. A biztosított által fizetendõ egészségbiztosítási járulék mértéke 7-rõl 6 százalékra csökken. A természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék marad, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3-ról 2 százalékra csökken.
Társasági adó
A társasági adó körében a fejlesztési tartalékképzés korlátja az adózás elõtti eredmény 25 százalékáról 50 százalékára emelkedik, ami fõleg a kis- és közepes cégek számára örvendetes, az 500 millió forintos korlát ugyanis nem változik. Az egyéni és társas vállalkozások számára kedvezõ változás, hogy az adóalap elsõ 5 millió forintja helyett az elsõ 50 millió forintig adózhatnak kedvezményes 10 százalékos kulccsal. Ennek azonban számos - egyebek között a foglalkoztatással összefüggõ - feltétele van.
A vállalkozók - az adózás rendjérõl szóló törvény módosításának köszönhetõen - ezután csak akkor veszítik el kedvezményre való jogosultságukat, ha nettó adótartozásuk van. A társasági adóval kapcsolatos módosítások közül a képviselõk "kilõtték" a banki céltartalék megadóztatására vonatkozó kormányjavaslatot, amitõl tízmilliárd forintos nagyságrendû bevételt vártak. A kormány azonban Veres János pénzügyminiszter szerint a jövõre készülõ új adócsomag részeként újra elõveszi a témát.
Kisadók
Nem fogadták el a képviselõk a kisadók összevonását kezdeményezõ kormányjavaslatot sem. A kormány a bürokráciát szerette volna csökkenteni a szakképzési és a rehabilitációs hozzájárulás, valamint az innovációs járulék új adónembe, az erõforrás-fejlesztési hozzájárulásba (efeho) történõ összevonásával, ám az OÉT és az érintettek hevesen ellenezték ezt.
Építmény- és telekadó
Hétfõn eldõlt az is, hogy 2009-tõl a helyi építmény- és telekadózásban a számított értékalapú adóztatás váltja fel a jelenlegi alapterület vagy korrigált forgalmi érték alapú adózást. Megmarad a luxusadó is, amelyet 2008-tól már nemcsak a magánszemélyeknek, hanem valamennyi ingatlantulajdonosnak fizetnie kell. A luxusadó mértéke nem változik: 0,5 százalék az ingatlan értékének 100 millió forintot meghaladó része után.
Változások az Art.-ban
Az adózás rendjérõl szóló törvény sok ponton módosult, számos egyszerûsítésre és könnyítésre került sor. Például az adóigazolás iránti és a fizetési könnyítésre vonatkozó kérelmet elektronikusan is be lehet terjeszteni, ugyanakkor a feketegazdaság elleni küzdelem jegyében szigorodnak az ellenõrzési szabályok és a szankciók.
Az adóhatóság kockázatelemzéssel legalább az induló vállalkozások 20 százalékát ki fogja választani ellenõrzésre az adóelkerülésre létrejött vállalkozások kiszûrése érdekében. Az APEH be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén becsléssel állapíthatja meg az elmaradt adót, járulékot. A mulasztási bírság maximális mértéke a magánszemély adózóknál 100 ezerrõl 200 ezer, más adózók esetén 200 ezerrõl 500 ezer forintra emelkedik.
A számla- és nyugtakibocsátási kötelezettség megsértése, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá az igazolatlan eredetû áru forgalmazása esetén egységesen 1 millió forintig terjedõ bírság szabható ki. A törvénysértõ alkalmazottra is minimum 10 ezer, maximum 50 ezer forint mulasztási bírságot lehet kiróni. maximális mértéke lakóingatlan esetén 0,5, egyéb építmény és telek esetén 1,5 százalék lesz.
