2007.12.14.
Sajnos egyre több vállalkozásnál és egyre gyakrabban fordul elõ, hogy vevõik késedelmesen fizetnek. Ezért gondoltam indokoltnak néhány információt feltenni ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban.
A késedelmi kamat a késedelmes teljesítés szankciója, a Polgári Törvénykönyv szerint. Tehát ebben az esetben nem beszélhetünk ellenértékrõl az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint, ezért a késedelmi kamat nem tartozik a törvény tárgyi hatálya alá. Így a késedelmi kamatról nem szabad számlát kibocsátani és egyéb bevételként könyvelendõ. Számviteli bizonylatot szoktunk róla kibocsátani, amelyen a számítás is szerepel.
A gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyv 301. és 301/A.§-ai tartalmazzák oly módon, hogy a 301.§. rendelkezéseit a 301/A.§-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik - a kötelezett akkor is köteles késedelmi kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett a késedelmét kimenti. A késedelmi kamat mértéke, a késedelemmel érintett naptári félévet megelõzõ utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege. A kamatfizetési kötelezettség, a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétõl számított harminc nap elteltétõl esedékes. A késedelmi kamat mértékét vagy esedékességét az ettõl eltérõen, a jóhiszemûség és a tisztesség követelményének megsértésével, egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerzõdési kikötést, a jogosult megtámadhatja (tehát hiába szerepel a szerzõdésben, pl. 60 napos fizetési határidõ, a kamat a 30-dik naptól jár, vagy 5% késedelmi kamat, akkor is a törvényi elõírásnak megfelelõ kamatot kell fizetni).
Ezek a szabályok a késedelmes fizetések elleni fellépésrõl szóló 2000/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján kerültek a Polgári Törvénykönyvbe.
