2008.02.21.
A 2007. évi CXXXVI., az "új" pénzmosás elleni törvény 2007. december 15-én lépett hatályba, s ennek szellemében rögzítésre került az is, hogy maximum 3,6 millió forintot fogadhatnak el készpénzben a kereskedõk árujuk ellenértékeként (ennél nagyobb vásárlás esetén csak átutalással, bankkártyával stb. lehet fizetni).
Ez a rendelkezés 2008. március 15-étõl lép hatályba, idõt hagyva ezzel a kereskedõknek és a hivataloknak is a felkészülésre. A kereskedõk csak akkor fogadhatnak el 3,6 millió forintot elérõ vagy meghaladó készpénzt az árujuk ellenértékeként, ha vállalják egy pénzmosás elleni rendszer felállítását és ennek mûködtetését.
Azt, hogy ezt az adó- és a társhatóságok milyen hatékonysággal tudják végrehajtani, azt csak kizárólag törvényi rendelkezésekkel nem lehetett, és most sem lehet elérni vagy megakadályozni.
De nézzük sorjában a törvény szabta kötelezõ feladatokat:
Kikre terjed ki a törvény hatálya?
A törvény hatálya kiterjed azon kereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltatókra, akik hárommillió-hatszázezer forintot elérõ vagy meghaladó összegû készpénzfizetést fogadnak el.
A kereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltatók e tevékenységük körében nem fogadhatnak el hárommillió-hatszázezer forintot elérõ vagy meghaladó összegû készpénzfizetést csak abban az esetben, ha belsõ szabályzatuknak a felügyelõ szerv (a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal) részére történõ megküldésével vállalják a törvény szerinti kötelezettségek teljesítését. (A kereskedelmi hatóság a belsõ szabályzat jóváhagyásával egyidejûleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. A törvény egy átmeneti rendelkezést is meghatároz ebben a vonatkozásban: az a szolgáltató, amely nem szerepel a nyilvántartásban, legkésõbb 2008. március 15-éig fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérõ vagy meghaladó összegû készpénzfizetést.)
A kereskedelmi tevékenységet végzõ, eddig csak készpénzért értékesítõ (pl. gépjármûveket forgalmazó, vagy az építõanyag ) kereskedõknek érdemes lenne átgondolni az üzletpolitikájukat. Abban az esetben, ha március 15. után is készpénzért értékesítenek, nem fog-e emiatt visszaesni a forgalmuk? Tekintettel arra, hogy nem minden vásárló venné szívesen az azonosítási procedúrát, és a bejelentéseket, ezért ebbõl a helyzetbõl a készpénzkímélõ megoldások jelenthetik a kiutat.
Az összeghatár értelmezése:
A törvény 6.§ értelmében több ügyletet (vásárlást) össze kell számolni, és az ügyfél azonosítást azzal az ügylettel kell elvégezni, amellyel az ügyfél átlépi a jelzett értékhatárt. Több ügylet jelenti azokat a vásárlásokat, amelyek kapcsán egy éven belül a vásárló, ugyanazon jogcímen, ugyanazon termékcsoport vásárlására ad megbízást.
Továbbá számomra nyitott kérdés az, hogy ha az ügyfél, aki nem számlát kér, hanem az áfa törvény adta lehetõségével élve, magánszemélyként csak nyugtát kap, akkor hogyan és miképp tudja ezt a kereskedõ nyilvántartani és követni?
Lehet ez lesz az a "kiskapu" amit azok a magánszemélyek fognak kihasználni, akik például a házuk építéséhez megvásárolt anyagokra nem fognak számlát kérni, vagy a téglát két kereskedõnél vásárolják meg, és az ugyanazon tárgy fogalma ez esetben mit jelenthet? Az ilyen jellegû vásárlásoknál elképzelhetõ lesz a nyugta adás, de pl. egy gépjármûvásárlásnál nem, hisz ott már átírási és egyéb szerzõdések készülnek, ahol benne van a vevõ minden adata. A megfogalmazások a törvény olvasatakor egyre több kérdõjelet szülnek mindenki számára. 
